Hajós
Csikéria
2018-10-18
Tataháza
2018-10-25
Hajós városa az Alföldön, Bács-Kiskun megye déli részén Kalocsától dél-keleti irányban 20 km-re, Bajától észak-keleti irányban 30 km-re helyezkedik el.
A város területe 8990 ha, ebből 289 belterület. Népessége 2005-ben mintegy 3400 fő. A település 1970 óta nagyközség, a Habsburg időkben mezővárosi és vásártartási joggal rendelkezett.
Városi rangot ismét 2008. július 1-én kapott.
A Duna régi medre árterületére épült településtől keletre húzódó földtani törésvonalon egy agyagos domborulat alakult ki, elválasztva egymástól a szőlő és gyümölcstermesztésre kiválóan alkalmas homokos, illetve az elsősorban takarmánynövény termesztésre használt kötöttebb talajú területeket.
Hajóstól 3 km-re helyezkedik el a hangulatos pincesorairól méltán ismert Hajósi-Pincefalu, amely mintegy 1300 löszbe vájt borospincéjével egyedülálló népi építészeti látnivalót kínál az idelátógatóknak. A Pincefalu szabályos utcákból áll, amelyeket a présházak és az alattuk elhelyezkedő löszbe vájt alsó pincék alkotnak. Egybefüggően ez a legnagyobb a maga nemében. A kacskaringós utcák, apró présházak hangulata és a messze-földön híresen jó borok felejhetetlen élményt nyújtanak az idelátógatónak. Jellemző fajták Cabernet, Kékfrankos, Kadarka, Szürkebarát, Cserszegi Fűszeres. A pincefalu kialakulása egyidős a várossal.
Fotók: Németh Szilvia és Lázár Péter
A város ünnepe is a borhoz kapcsolódik, ez a minden év május utolsó hétvégéjén megrendezésre kerülő Orbán Napi Borünnep, aminek kulturális programjai sokezres érdeklődőt vonzanak.
„ A Hajósi Barokk Kastély és barokk kert”
A Kalocsai Érsekség, hivatalos nevén Kalocsa-Kecskeméti Érsekség, egyike az I. István által alapított egyházmegyéknek.. Hajós város a Duna–Tisza közén, Baja és Kalocsa városok között félúton fekszik, a Duna egykori árterén. A nagyközség elsősorban szőlőtermesztéséről vált híressé, mint a Hajós–Bajai borvidék északi települése.
